Óvjuk meg gyermekeinket az iskolai stressztől!

Nem véletlenül időzítettük az iskolai stressz témáját augusztus utolsó hetére, hiszen napok választják el a fiatalokat, hogy ismét az iskolapadba üljenek. Sokan már most úgy érzik, hogy nincs kedvük visszatérni a nyár elején abbamaradt mindennapokba és lehet, hogy ez nemcsak egy szimpla „iskolaundor”, hanem lehet, hogy sokkal mélyebbre kell nyúlnunk a kiváltó okokhoz.

MILYEN KIVÁLTÓ OKAI LEHETNEK AZ ISKOLAI STRESSZNEK?

Tudjuk, hogy sokan úgy gondolják, nem is létezhet ilyen fiatalon stressz, hiszen milyen problémája is lehet a diáknak, de egy kicsit ássunk mélyebbre!

Képzeljük magunkat abba a helyzetbe, hogy a jól megszokott óvodai környezetet, óvó néniket, óvodai barátokat magunk mögött hagyva egy új környezetbe csöppenünk bele, ahol már nem feltétlenül az az elvárás, hogy megebédeljünk és a délutáni pihenést se hagyjuk ki. Ilyen helyzetekben szülőként, de akár nagyszülőként is nagyon fontos, hogy megfelelő figyelemmel kísérjük az első napokat.

A felső tagozatosak körében is lehet iskolai stresszről beszélni, hiszen a tanulmányok, a dolgozatok, a vizsgák, a szociális kapcsolatok és a fiatalkori időmenedzsment is okozhat iskolai stresszt. Érdemes figyelni az apróbb jeleket, hiszen ha időben felfedezzük a kiváltó okokat, amelyekre kellő hangsúlyt fektetünk, a későbbiekben meghálálják munkánkat. Ugyanis a túlzott vagy hosszú ideig tartó és folyamatos iskolai stressz a későbbiekben a diákok mentális és fizikai egészségét is ronthatja, amely nem feltétlenül csak a tanulmányi eredmények romlásában mutatkozhat meg.

MILYEN TÜNETEKRE FIGYELJÜNK GYERMEKÜNKNÉL?

A stressznek – ahogy a felnőtteknél is – számtalan tünete lehet, így érdemes figyelnünk az alábbiakra a teljesség igénye nélkül:

• A legtöbb testi tünet lelki eredetű problémákra, gondokra vezethető vissza, így elsősorban ha azt tapasztaljuk, hogy gyermekünk sokszor panaszkodik fejfájásra, hasfájásra, akár szédülésre, akkor érdemes elbeszélgetnünk vele, hogyan is érzi magát. 
• Ha rendszeresen megbetegszik gyermekünk, akkor gondolhatunk az immunrendszer gyengülésére is, amely ugyancsak visszavezethető a stresszre. 
• Hirtelen jött ingerültség vagy akár agresszivitás jeleit tapasztalva is gondolhatunk stresszre, mint ahogy akkor is, ha gyermekünk sokszor sír, szomorú vagy akár folyamatosan panaszkodik.
• Amennyiben lelkesen vág neki az iskolakezdésnek, de ez a motiváltság egyik pillanatról a másikra megszűnik, az is jellemző tünete lehet az iskolai stressznek.
• Ha épp most hagyta el az óvodát és hirtelen újból bepisil, akkor mindenképpen érdemes kicsit több beszélgetésbe bevonni gyermekünket.
• Az evés- vagy akár alvászavarok ugyancsak előjelei lehetnek az iskolai stressznek.

Fontos azonban leszögeznünk, hogy minden gyermek más, így lehet, hogy a fentiekben nem felsorolt, de mégis szokatlan jelei lehetnek az iskolai stressznek, ezért is érdemes rendszeresen beszélgetni gyermekünkkel, hogyan érzi magát, milyen pozitív vagy éppen negatív dolgok történtek vele aznap.

MIT TEHETÜNK, HA GYERMEKÜNKÖN AZ ISKOLAI STRESSZ JELEIT VESSZÜK ÉSZRE?

Szülőként nagy felelősség hárul ránk, hiszen lépten-nyomon figyeljük gyermekeinket, olykor-olykor túl is aggódjuk magunkat vagy a helyzetet, azonban az iskolai stresszt nem szabad félvállról vennünk. Nézzük meg, mit tehetünk, ha gyermekünkön felfedezzük a stressz jeleit:

• Mindennek az alapjai a kommunikáció, még ha nem is könnyű feladat. A „Milyen volt a napod?” „Hogy telt a suli?” kérdések helyett fókuszáljunk mélyebb kérdésekre. Így például érdeklődjünk az iskolatársak, a tanárok felől, új élményekről, akár saját magunk gyerekkori emlékeit is felhozhatjuk, hiszen a legfontosabb, hogy gyermekeinkkel egymásra tudjunk kapcsolódni és megnyíljanak előttünk.
• Igyekezzünk minél több aktív pihenést beiktatni, amely hétköznapokon lehet egy nagyobb séta, de hétvégén akár egy hosszabb túra is a hegyekben, távol a megszokott környezettől. Fontos, hogy a gyermekeink mozgásigénye támogatva legyen, hiszen nem feltétlenül elég nekik a testnevelés óra.
• Türelem! A legfontosabb, hiszen lehet, hogy eleinte nem osztja meg legmélyebb gondolatait velünk gyermekünk, de ha kellő türelmet tanúsítunk, akkor meg lesz az eredménye.
• Nincs gond! Fontos, hogy gyermekünk ne érezze, hogy esetleg vele lenne a gond, ezért is érdemes minél többet beszélgetnünk vele! Magunkban is érdemes kicsit rendet raknunk, hiszen ha a mi elvárásaink magasak, akkor viszont lehet az ok-okozati összefüggés alapjai bennünk vannak!
• Relaxáció: már a kisgyermeket is meg lehet tanítani a relaxáció alapjaira, úgy, mint, a nyugodt légzés, meditáció, akár a testmozgás kapcsán is. Ezekkel a technikákkal csökkenteni lehet a stresszt és növelhetjük a mentális erőforrásokat is!

Az iskolai stressz szinte elkerülhetetlen a gyermekek életében, azonban megfelelő támogatással és a stressz kezelő módszerek megismertetésével gyorsan és könnyen megtanulhatják kezelni azt.