Mindent az epilepsziáról

Idehaza sokszor szembesülünk a stigmatizációval és elsősorban akkor, amikor olyan esettel, reakcióval találkozunk, amelyeket nem tudunk kezelni, nem találkoztunk még vele és meg is rémiszt bennünket. Az epilepszia – saját tapasztalatok alapján is – egyfajta stigmatizációt vált ki sok körülöttünk élőből, hiszen kicsit megfoghatatlan, számtalan fajtája és még több tünete lehet, ezért sokszor félnek vagy tartanak az emberek tőle. Február 14-e nemcsak a Szerelmesek Napja, vagy Valentin nap, hanem az Epilepszia Világnapja is, hiszen Szent Valentin az epilepsziával élők védőszentje is. Úgyhogy jöjjön egy kis ismeret az epilepsziáról!

Az epilepszia egy görög eredetű szó, amelynek jelentése „fogva tartás” vagy „megragadás”. Habár sokáig elmezavarnak tartották és az epilepsziával élő emberekre félelemmel tekintettek, ma már szerencsére nem ilyen erős stigmatizációval állunk szemben.

Gondolta volna, hogy számos történelmi vagy irodalmi személy is epilepsziás volt? Mint például Julius Caeser vagy Napólean, Dosztojevszkij, de IX. Pius pápa is epilepsziás volt.

Ma már szerencsére tudjuk, hogy nem elmebajról van szó, csupán agyi zavarról, ugyanis az agyban jelen lévő idegsejtek nagy erejű elektromos kisüléseiből jön létre az epilepszia. Habár a legtöbben az epilepsziát az eszméletvesztéssel és habzó szájjal együtt járó rohamokkal azonosítják, azonban több, mint harminc különböző tünete lehet.

EPILEPSZIA LEGGYAKORIBB TÜNETEI

Egyértelműen a görcsrohamok tartoznak a legtöbbször előforduló epilepszia tünetek közé, de ezek különböző formában jelenhetnek be. Lehet olyan, amely az egész testet érinti, de olyan is, amelynél csak részleges görcsrohamokkal találkozunk. Gondolta volna, hogy a szem mozgásának rohamai is jelenthetnek epilepsziát? Számtalan tünet együttes megjelenése már okot adhat a gyanakvásra, de a görcsrohamokon kívül már tünetek is lehetnek. A mentális változások is ilyen tünetek, lehet ez akár az indokolatlan álmosság, vagy zavartság, súlyosabb esetekben emlékezetkiesés vagy akár tudatzavar is. A leggyakoribb tünetek közzé tartoznak az olyan érzékszervi változások is, mint például az érzékelési zavarok, vagyis furcsa szagokat, ízeket érzünk, de akár a látászavarok vagy a tudatzavar is ilyen tünet lehet. Az automatizmusok, mint például a mozgások is az epilepszia tünetei lehetnek. Ez alatt értjük például a rágást, automatikus mozdulatokat vagy az indokolatlan nyálképződést is. 

Az epilepszia legtöbbször már gyerekkorban kiderül és az esetek többsége kamaszkorig meggyógyul, de egyes külső hatásoknak köszönhetően akár bármelyik életszakaszban megjelenhetnek az első tünetek. Amennyiben csecsemőkorban kezdődik, a leggyakoribb kiváltó okok között kell megemlítenünk az agy rendellenességeit, amelyek a magzati fejlődési folyamatok során alakulhatnak ki. De ahogy említettük, bármelyik életszakaszban kialakulhat, ezért előfordulhat, hogy genetikai úton, vagyis örököljük az epilepsziát. Azonban felnőttkorban sokszor az agydaganat vagy az agyi trauma, de akár egy gyulladásos megbetegedés is eredményezheti az epilepszia kialakulását, amennyiben az agyat erőteljes károsodás éri.

Az Epilepszia Világnapja arra igyekszik rávilágítani, hogy fogadjuk el ezt a betegséget, ne ijedjünk meg, ha környezetünkben valakiről kiderül, hogy epilepsziás, hiszen többnyire gyógyszerekkel lehet kezelni, bár vannak olyan esetek is, amikor már a műtéti utat választják először. Ne stigmatizáljunk embereket a környezetünkben, ha kiderül róla, hogy epilepsziás, hanem segítsük őt, támogassuk, hiszen ugyanolyan értékű emberekről van szó, mint a betegségük kiderülése előtt!