Blog
Milyen típusai vannak a daganatos megbetegedéseknek?
Minden év február 4-én tartják a Rákellenes Világnapot, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy tudatosabban éljünk és a rák kisebb terhet jelentsen a világunkban. Úgyhogy ez alkalommal a daganatos megbetegedéseket vesszük nagyító alá és azzal kezdjük, hogy milyen típusai lehetnek.
A KSH adatai szerint az elmúlt tíz évben több, mint 10%-kal nőtt a daganatos megbetegedések száma hazánkban és ezen belül a nőknél tapasztalható jelentősebb kiugrás, hiszen közel 20%-kal nőtt a nők körében diagnosztizált megbetegedés! Egyszerre rémisztő és kijózanító adat is, hiszen egyre nagyobb tendenciával növekszik a daganattal diagnosztizált betegek száma Magyarországon!
A daganatos megbetegedéseket többféleképpen is lehet csoportosítani, típusokba sorolna és ennek a cikknek nem is az a lényege, hogy orvostudományi szempontból rendszerezzük ezeket, hanem, hogy általános képet nyújtsunk.
Először is kezdjük a tumorsejtekkel, amelyekről érdemes tudni, hogy osztódással foglalkoznak elsősorban és egyre inkább teret nyernek szervezetünkben, olyannyira, hogy az egészséges sejteket elkezdik kiszorítani környezetükből. Ezeket a csomókat nevezzük általában primer daganatnak (amennyiben „csomót” találnak szervezetünkben, az első lépés legtöbbször, hogy megvizsgálják, ez az ún. primer daganat, vagy ez már a szétszóródás képződménye). Ugyanis amikor a daganat elkezd növekedni, akkor kezdi el felépíteni saját vérellátását, amely során az egészséges sejtek elől elkezdik elvenni a táplálékot. Itt pedig ketté is válik az út, hiszen beszélhetünk jó- valamint rosszindulatú daganatokról (ha az alapszintű csoportosítással foglalkozunk).
JÓINDULATÚ DAGANATOK
A jóindulatú daganatokat legtöbb esetben egy hártya borítja be, így valamilyen szinten el van különülve az egészséges sejtektől és ennek eredményeképpen – habár növekszik – de nem mindig szorítja ki radikálisan a környező szöveteket, vagyis nem feltétlenül pusztítja el azokat. Másik jelentős tulajdonsága, hogy nem osztódik oly módon, hogy a szervezetünk különböző, egymástól távol eső részen is megjelenik, és általában nem veszélyeztetik az életünket. Vagyis áttétek nem képződnek a szervezetünkben, azonban a sejtek burjánzása miatt akár óriási méretűre is megnőhetnek testünkben. Legtöbb esetben könnyen eltávolíthatóak és nem jellemző, hogy a későbbiekben kiújulnának, azonban bárhol előfordulhatnak testünkben: csontokban, bőrön, belső szerveken vagy akár az agyban is. Persze a jóindulatú daganatokat is tovább bonthatjuk a szerint, hogy a kiindulási helyük hol található meg a szervezetünkben. Azonban fontos azt is elmondanunk, hogy – habár jóindulatú daganatokról van szó – okozhatnak szervezetünkben olyan károsodást, amelyek visszafordíthatatlanok lesznek.
ROSSZINDULATÚ DAGANATOK
A rosszindulatú daganatoknál is előfordulhat, hogy hártya védi, azonban ez már veszélyezteti a környező szöveteket, hiszen roncsolja azokat és be is tör, hogy helyet nyerjen magának, hiszen nagyon gyorsan kezd el növekedni. A rosszindulatú daganatokat is tovább oszthatjuk az alapján, hogy milyen szövetből indulnak ki. Lehetnek olyanok, amelyek a hámszövetből fejlődnek ki (ezeket nevezzük karciómáknak) vagy olyanok is, amelyek a kötőszövetekből (ezeket pedig szarkómáknak hívják) kezdenek el szaporodni. De természetesen különbségek lehet tenni a szerint is, hogy éppen melyik szervünket támadták meg (tüdő-, emlő-, hasnyálmirigy, stb.). A rosszindulatú daganatok növekedésükkel nemcsak roncsolják környezetüket testünkben, hanem akár távolabbi helyekre is el tudnak jutni. Ezt nevezzük áttétképződésnek, hiszen ennek során a vérrel vagy a nyirokutakon keresztül a testünk különböző részeire is eljutnak, majd ott megtapadnak, és ugyancsak elkezdik roncsolni a környezetüket.
Sajnos ma már több száz daganattípus létezik és egyre jelentősebb problémát is okoznak, hiszen alapvető gyógyszer ellenük nincsen. Lehet sebészeti úton eltávolítani a daganatokat, amennyiben olyan helyen vannak és akkora méretűek, hogy ne legyen az egészséges környezetük veszélyeztetve, de lehet sugár- vagy kemoterápiával és gyógyszerekkel is csökkenteni méretüket, hogy a későbbiekben műtéti úton eltávolíthatóak legyenek.
Fontos megjegyezni, hogy a fenti nem szigorúan vett orvostudományi szempontból történő csoportosítás, azonban fontosnak tartottuk, hogy átfogó képet tudjunk adni a daganatok típusairól. Azt is meg kell jegyeznünk, hogy a daganatos megbetegedések széles skáláját érintő kutatások jelenleg is folyamatban vannak, és a diagnosztikai és terápiás lehetőségek fejlődnek. A pontos típus és kezelés a daganat helyétől, típusától, stádiumától és más tényezőktől függ.